Ezen az oldalon a tavaszi kerti tennivalókat szeretném feltüntetni, valamint mindent, ami ezzel kapcsolatos (pl: növények, kerti munkák, ötletek), és szeretném, ha ön is megosztaná ötleteit, tapasztalatát velünk és a többi olvasóval!
Ahogy az első hóvirág kibújik kertünkben, elkezdhetjük a tavaszi munkálatokat a veteményesben és a gyümölcsfák között is. Kerti tennivalóink között – ebben az időszakban - a legfontosabbak a növényvédelmi feladatok.
A tavaszi metszések során keletkezett nyesedékeket ne hagyjuk a metszett növények között. Ha előző évben nem volt különösebb fertőzés, akkor ezeket a nyesedékeket egy kazalba rakhatjuk, s a későbbiekben kiváló tüzelőanyag lesz egy kis szalonnasütéshez.
Ha szőlőinket nem károsította meg a peronoszpóra, vagy a lisztharmat, akkor itt is felhasználhatjuk a nyesedéket és a venyigét komposztnak, amivel sok értékes szerves anyag megmenthető. A metszések befejezését követően - még a rügyek fakadása előtt - érdemes áztatás szerűen lepermetezni a szőlőket mészkénlével.
A kajszi és őszibarackfák metszésére a legmegfelelőbb időszak a rügyfakadás és a virágzás közötti időszak. Az egyéb csonthéjas gyümölcsfákat - mint például a cseresznyéket és a meggyfákat - még a virágzás előtt kell védeni a tavaszi kártevőktől. A korai vetésű zöldségfélék, virágok, esetében a talajban lévő kártevőket is el kell pusztítani.
Ahogy elmúlik a téli hideg, és jobbra fordul az időjárás, a díszkertekben is el kell végezni a tél utáni tennivalókat. Ezeket a kora tavaszi teendőinket nem szabad halogatni, ha szép és egészséges kertet szeretnék környezetünkben. Ilyenkor kell elvégezni a metszéseket, az ültetéseket, a fűmagvetést és az egyéb korrigálásokat.
Ilyenkor az is fontos feladatunk, hogy eldőlt, elhajolt növényeinket helyreállítsuk. Ezeket a helyreállításokat még rügyfakadás előtt el kell végezni. Előfordulhat ugyanis, hogy a gyakori erős szél, a helytelen telepítés, a rossz és egyenetlen talaj miatt növényeink megdőlnek. Mivel ez nem csupán csúnya látvány, hanem a növények továbbfejlődését is gátolja, jobb, ha minél előbb elvégezzük a feladatot. Ha egy vékonyabb fáról vagy bokorról van szó elég, ha csak kibillentjük a helyéről, és egyenesre állítjuk. Ha viszont vaskosabb egyedről van szó, akkor azt fokozatosan kell vissza húzni, nehogy megsérüljön. Helyreállítását kövesse egy kitámasztó karó leverése, amihez oda lehet kötözni, hogy megszokja ezt az egyenesre húzott helyzetét. Átmentő átültetést akkor kell végezni, ha növényünk nem a neki megfelelő helyre került, útban van, esetleg egy másik növénynek a fejlődését akadályozza. Ilyenkor minél nagyobb gyökérzettel és földlabdával emeljük ki a helyéről, annál sikeresebb lesz az átültetése. Ezt követően egy fokozottan gondos ápolásra lesz szükség a jó begyökeresedéséig.
A metszéseket sem szabad hagyni rügyfakadás utánra, rendszerint az ültetések után szükségesek a visszametszések. Ültetni is csak a talajfagyok megszűnése után lehetséges. A szabadgyökerű rózsatöveket is lehetőleg kihajtásuk előtt helyezzük a talajba. A fenyőket és örökzöld cserjéket földlabdásan, a nevelőedényből kiemelve ugyancsak mostanában ültessük el. Az elültetéseket mindig egy alapos beöntözés kövesse. A téli takarókat szintén kora tavaszi időben kell felszámolni. Továbbá össze kell szedni a levélmaradványokat, egyéb hulladékokat a virágaink közül, és egy kis friss földdel fel kell újítani a virágtöveket.
Ha ezeket a feladatokat mind elvégeztük, nyáron gyönyörű kertre, egészséges növényzetre számíthatunk! (forrás:épitinfo.hu)
A tél végén, a madáretetési időszak befejeztével új lehetőségek nyílnak a körülöttünk élő állatok megfigyelésére, segítésére. Az alábbiakban felsorolunk néhány lehetőséget, amivel megkönnyíthetjük a költési időszakot. A madarak segítése, védelme érdekében az alábbiakat tudjuk tenni: az itatás folytatása vagy elkezdése például 30-40 cm átmérőjű, nem több, mint 10 cm mély műanyag virágalátét itatóval, mert ebben a madarak fürdeni is tudnak; egész évben folyamatosan lehet mesterséges odúkat kihelyezni, mivel azonban az odúlakó énekesmadarak első költése már elkezdődött (a fészkek többsége készülőben van vagy elkészült), a most kirakott odúkat a madarak legkorábban a másodköltéssel (május-júniusban) tudják elfoglalni; a bokrok levélbe borulása után lehetőleg ne, vagy csak nagyon óvatosan, a vágás által érintett szakaszokat átnézve nyírjuk a bokrokat, mert növényalakító tevékenységünknek könnyen áldozatul eshetnek tojásos vagy fiókás fészkek (pl. fekete rigó, zöldike, barátposzáta); ne égessünk tarlót, gyepet, nádast, mert ez a talajon költő madarak fészekaljai mellett elpusztítja a terület alsóbbrendű és gerinces állatvilágát!
A téli álmot nem alvó madarak mellett március-áprilisban szinte teljes létszámban megjelennek a hibernációból feléledő ízeltlábúak, puhatestűek, kétéltűek és hüllők a kertekben, parkokban, óvoda- és iskolaudvarokban, erkélyeken, panel és irodaház előkertekben. Az MME Madárbarát kert programja (http://www.mme.hu) részletes ajánlásokat, ötleteket tartalmaz e fajok védelmével kapcsolatban is:
ültessünk egynyári lágyszárú virágokat a kertbe, balkonládába, ezek nemcsak kiváló táplálkozóhelyei a különböző lepkéknek, méheknek, de a szemet is gyönyörködtetik; készítsünk darázsgarázst, és helyezzük ki a virágos növények közelébe a magányos méhek és darazsak "költésének" segítése érdekében; helyezünk ki lepkeetetőt, béka és sün garázst ha tudunk, készítsünk sziklakertet, kis kő- vagy farakást, ami remek gyíkvár; az első fűnyírás alkalmával a bokrok között, a kert eldugottabb sarkában hagyjunk meg nyíratlan fűfoltokat, mert ezek párásabb mikroklímája sok ízeltlábúnak, házas csigának és békának nyújt menedéket.
Ne felejtsük el, hogy a lepkék, csigák, és különösen a békák jelenléte nem csak önmagáért, az állatok szépségéért, megfigyelési élményükért fontos, hanem azért is, mert jelzik, hogy a kert, a környezetünk egészséges, olyan hely, ahol emberként élni, gyereket nevelni is jobb, mint olyan helyen, ahol már az állatok sem tudnak megélni. (forrás: edenkert.hu)
Ahogy az első hóvirág kibújik kertünkben, elkezdhetjük a tavaszi munkálatokat a veteményesben és a gyümölcsfák között is. Kerti tennivalóink között – ebben az időszakban - a legfontosabbak a növényvédelmi feladatok.
VálaszTörlésA tavaszi metszések során keletkezett nyesedékeket ne hagyjuk a metszett növények között. Ha előző évben nem volt különösebb fertőzés, akkor ezeket a nyesedékeket egy kazalba rakhatjuk, s a későbbiekben kiváló tüzelőanyag lesz egy kis szalonnasütéshez.
Ha szőlőinket nem károsította meg a peronoszpóra, vagy a lisztharmat, akkor itt is felhasználhatjuk a nyesedéket és a venyigét komposztnak, amivel sok értékes szerves anyag megmenthető. A metszések befejezését követően - még a rügyek fakadása előtt - érdemes áztatás szerűen lepermetezni a szőlőket mészkénlével.
A kajszi és őszibarackfák metszésére a legmegfelelőbb időszak a rügyfakadás és a virágzás közötti időszak. Az egyéb csonthéjas gyümölcsfákat - mint például a cseresznyéket és a meggyfákat - még a virágzás előtt kell védeni a tavaszi kártevőktől. A korai vetésű zöldségfélék, virágok, esetében a talajban lévő kártevőket is el kell pusztítani.
Ahogy elmúlik a téli hideg, és jobbra fordul az időjárás, a díszkertekben is el kell végezni a tél utáni tennivalókat. Ezeket a kora tavaszi teendőinket nem szabad halogatni, ha szép és egészséges kertet szeretnék környezetünkben. Ilyenkor kell elvégezni a metszéseket, az ültetéseket, a fűmagvetést és az egyéb korrigálásokat.
Ilyenkor az is fontos feladatunk, hogy eldőlt, elhajolt növényeinket helyreállítsuk. Ezeket a helyreállításokat még rügyfakadás előtt el kell végezni. Előfordulhat ugyanis, hogy a gyakori erős szél, a helytelen telepítés, a rossz és egyenetlen talaj miatt növényeink megdőlnek. Mivel ez nem csupán csúnya látvány, hanem a növények továbbfejlődését is gátolja, jobb, ha minél előbb elvégezzük a feladatot. Ha egy vékonyabb fáról vagy bokorról van szó elég, ha csak kibillentjük a helyéről, és egyenesre állítjuk. Ha viszont vaskosabb egyedről van szó, akkor azt fokozatosan kell vissza húzni, nehogy megsérüljön. Helyreállítását kövesse egy kitámasztó karó leverése, amihez oda lehet kötözni, hogy megszokja ezt az egyenesre húzott helyzetét. Átmentő átültetést akkor kell végezni, ha növényünk nem a neki megfelelő helyre került, útban van, esetleg egy másik növénynek a fejlődését akadályozza. Ilyenkor minél nagyobb gyökérzettel és földlabdával emeljük ki a helyéről, annál sikeresebb lesz az átültetése. Ezt követően egy fokozottan gondos ápolásra lesz szükség a jó begyökeresedéséig.
A metszéseket sem szabad hagyni rügyfakadás utánra, rendszerint az ültetések után szükségesek a visszametszések. Ültetni is csak a talajfagyok megszűnése után lehetséges. A szabadgyökerű rózsatöveket is lehetőleg kihajtásuk előtt helyezzük a talajba. A fenyőket és örökzöld cserjéket földlabdásan, a nevelőedényből kiemelve ugyancsak mostanában ültessük el. Az elültetéseket mindig egy alapos beöntözés kövesse. A téli takarókat szintén kora tavaszi időben kell felszámolni. Továbbá össze kell szedni a levélmaradványokat, egyéb hulladékokat a virágaink közül, és egy kis friss földdel fel kell újítani a virágtöveket.
Ha ezeket a feladatokat mind elvégeztük, nyáron gyönyörű kertre, egészséges növényzetre számíthatunk!
(forrás:épitinfo.hu)
A tél végén, a madáretetési időszak befejeztével új lehetőségek nyílnak a körülöttünk élő állatok megfigyelésére, segítésére. Az alábbiakban felsorolunk néhány lehetőséget, amivel megkönnyíthetjük a költési időszakot.
VálaszTörlésA madarak segítése, védelme érdekében az alábbiakat tudjuk tenni:
az itatás folytatása vagy elkezdése például 30-40 cm átmérőjű, nem több, mint 10 cm mély műanyag virágalátét itatóval, mert ebben a madarak fürdeni is tudnak;
egész évben folyamatosan lehet mesterséges odúkat kihelyezni, mivel azonban az odúlakó énekesmadarak első költése már elkezdődött (a fészkek többsége készülőben van vagy elkészült), a most kirakott odúkat a madarak legkorábban a másodköltéssel (május-júniusban) tudják elfoglalni;
a bokrok levélbe borulása után lehetőleg ne, vagy csak nagyon óvatosan, a vágás által érintett szakaszokat átnézve nyírjuk a bokrokat, mert növényalakító tevékenységünknek könnyen áldozatul eshetnek tojásos vagy fiókás fészkek (pl. fekete rigó, zöldike, barátposzáta);
ne égessünk tarlót, gyepet, nádast, mert ez a talajon költő madarak fészekaljai mellett elpusztítja a terület alsóbbrendű és gerinces állatvilágát!
A téli álmot nem alvó madarak mellett március-áprilisban szinte teljes létszámban megjelennek a hibernációból feléledő ízeltlábúak, puhatestűek, kétéltűek és hüllők a kertekben, parkokban, óvoda- és iskolaudvarokban, erkélyeken, panel és irodaház előkertekben. Az MME Madárbarát kert programja (http://www.mme.hu) részletes ajánlásokat, ötleteket tartalmaz e fajok védelmével kapcsolatban is:
ültessünk egynyári lágyszárú virágokat a kertbe, balkonládába, ezek nemcsak kiváló táplálkozóhelyei a különböző lepkéknek, méheknek, de a szemet is gyönyörködtetik;
készítsünk darázsgarázst, és helyezzük ki a virágos növények közelébe a magányos méhek és darazsak "költésének" segítése érdekében;
helyezünk ki lepkeetetőt, béka és sün garázst
ha tudunk, készítsünk sziklakertet, kis kő- vagy farakást, ami remek gyíkvár;
az első fűnyírás alkalmával a bokrok között, a kert eldugottabb sarkában hagyjunk meg nyíratlan fűfoltokat, mert ezek párásabb mikroklímája sok ízeltlábúnak, házas csigának és békának nyújt menedéket.
Ne felejtsük el, hogy a lepkék, csigák, és különösen a békák jelenléte nem csak önmagáért, az állatok szépségéért, megfigyelési élményükért fontos, hanem azért is, mert jelzik, hogy a kert, a környezetünk egészséges, olyan hely, ahol emberként élni, gyereket nevelni is jobb, mint olyan helyen, ahol már az állatok sem tudnak megélni. (forrás: edenkert.hu)